Így érinti a heti bevásárlást az iráni háború

Nem gondolnád, hogy a bevásárlólistádról mely tételeket érinti legdurvábban a Hormuzi-szoros lezárása. Bár a Hormuzi-szoros lezárása és a meredeken megugró kőolajárak Magyarországon kevésbé éreztetik a hatásukat, mint Ázsiában, ettől még az energiaárak megugrása végiggyűrűzött a globális ellátási láncokon, és már bekúszott a mindennapjainkba is – megdrágítva minden terméket, hiszen nemcsak a gyártási, hanem a szállítási költségek is nőnek. Mutatjuk, melyek azok az áruk, amelyeket többszörösen súlyt a közel-keleti helyzet. Több ebből Karagich a vagyonadóról: Az egymilliárd forintos értékhatár több tízezer kkv-t sodorna veszélybe Az amerikai-izraeli támadás február 28-án indult Irán ellen, és a modern történelem legsúlyosabb olaj- és gázellátási zavarához vezetett. A teljes infrastruktúrát súlyos támadások érték, az olajfinomítókban keletkezett károk helyreállítása akár évekig is eltarthat. Tehát a kialakult helyzetre nem jelentene megoldást egy hirtelen beköszönő béke – amire egyébként mostanra egészen minimális esély mutatkozik csak. A magas árak a háború után is velünk fognak maradni, összeszedtük, hogy mi mindent érint a válság. Aránytalan helyzet a benzinkutakon Bár az üzemanyagok termékárára számtalan tényező hatással van, de ettől még a fogyasztói ár arányosan követi a kőolaj jegyzésárát és a dollár-euró-forint árfolyamok mozgását. Ugyanakkor a kutak árváltozásán az látszik, hogy a gázolaj jelentősen nagyobbat drágult, mint a benzin. Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség elnöke kérdésemre elmondta, hogy ennek oka az európai dízelhiány. Ez pedig azért alakult így, mert az európai finomítók benzinnel el tudják látni a piacot, gázolajjal viszont önmagukban nem, ehhez korábban orosz importra volt szükség, ami alapgázolajként érkezett, ezt keverték az itt előállított gázolajhoz, akár húsz százalékban is. Az ukrajnai háború kitörése után a szankciók miatt kieső mennyiséget végül az iráni háború által sújtott régióból pótolták, vagyis Szaúd-Arábiából, Kuvaitból és az Emirátusokból. Ám azzal, hogy ez a beszerzési útvonal is lezárult, nemcsak egy késztermék nem érkezik meg, hanem az európai finomítók is drágábban jutnak hozzá az alapanyaghoz. Emiatt az összeurópai hiány miatt a gázolaj benzinnél is nagyobbat drágult, és ugyan nyaranta trendszerűen a benzin ára a dízel fölé nő, idén ez várhatóan máshogy fog alakulni. Mivel a közúti fuvarozás dízelüzemű furgonokkal és teherautókkal zajlik, ez a drágulás extrán lecsapódik minden termék kiskereskedelmi árán. Kőolaj a háztartásainkban Az üdítős palackokhoz és az élelmiszerek csomagolásánál használt PET-műanyag európai ára március közepén 15,4 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Nem véletlenül: a legtöbb műanyag alapanyaga a kőolaj vagy a földgáz, ezeket bontják kémiai alkotóelemeire és alakítják polimerekké. Ugyanígy készülnek például a ruhák alapanyagául szolgáló poliészter szövetek is. Érdemes úgy számolni, hogy az élelmiszereknél például a csomagolás a termék előállítási költségének 5–15 százalékát teszi ki. De nemcsak a csomagolásokhoz kell a kőolaj, petrolkémiai eredetű anyagok vannak a fogkrémben, az eldobható pelenkában, a tamponban és a mosószerekben is. Vagyis ezek ára közvetlenül függ a kőolaj árától. A tusfürdők például különösen érintettek, hiszen ezek jellemzően strapabíró, úgynevezett nagy teherbírású műanyag palackokban érkeznek, illetve a csomagoláson kívül a felhasznált nyersanyagok is érintettek, mert a háború kezdete óta a petrolkémiai termékeken kívül a pálmaolaj és a parfümök is drágábbak lettek. Ugyanez vonatkozik a mosó- és mosogatószerekre is. A fentiek miatt az otthoni tisztító, tisztálkodási és ápolószerek a leginkább kitettek, hiszen ez a két terület rengeteg műanyag palackot és tubust használ. A napi bevásárlás tételein felül minden más műanyag termék is drágul, ráadásul a fentieknél meredekebben. Ugyanis a petrolkémiai ipar központjai, tehát Dél-Kelet-Ázsia, India és Kína különösen kitettek a közel-keleti olajkitermelésnek. Kína több mint 141 milliárd dollár értékben értékesített műanyagot és műanyagból készült termékeket 2024-ben, vagyis többet, mint bármelyik más ország. Ráadásul a teljes nyersolajszármazék beszerzésének a kétharmadát a Közel-Keletről szerzi be, és a fellépő hiány már most arra kényszeríti a gyártókat, hogy felmondják a már megkötött szerződéseket és csökkentsék a termelést. Kínában a hőre lágyuló műanyagok ára közel 44 százalékot drágult február óta, és a PET-palackok helyi ára a 30 százalékos drágulásával messze meghaladta az európait. Azt sem szabad elfelejteni, hogy Magyarország például a TVK révén régiós szinten meghatározó vegyipari és petrolkémiai szereplő, és ezen keresztül az iráni válság miatt dráguló vegyipari alapanyagok nemcsak a hazai, hanem a környező országok műanyagiparára és csomagolásiparára hatással van. Hogyan lesz az olajból napszemüveg? A nyersolajjal indul a teljes folyamat, amelyet a fúrótornyoknál kitermelnek, majd a finomítókba és a petrolkémiai feldolgozókba kerül. Ezeken a helyeken készül a nyersolajból vegyipari alapanyag, itt válik el egymástól a propán és a bután, a benzin, a kerozin, a gázolaj és a fűtőolaj. Ez után kerül a megfelelő alapanyag a polimergyártásba, és készülnek a műanyag szálak, ami a műanyaggyártás alapját jelenti, és az ebből készült aprított pellet kerül a gyárakban a fröccsöntő gépekbe. Az elkészült termékek ez után vagy tovább mennek újabb munkafolyamatokra (festés, összeszerelés stb.), vagy azonnal megkapják a csomagolásukat, és mehetnek a kereskedelmi forgalomba. A hiány begyűrűzése A nagy, stratégiai fontosságú kínai üzemek akár két hónapra elég készletet is tárolnak a gyártás alapanyagául szolgáló műanyag pelletből, ám az árak emelkedése előtti hirtelen vásárlási roham kimerítette a meglévő készleteket. Ennek egyenes következménye lett a vártnál is meredekebb további drágulás, de még úgy is folytatódott a készletek növelése, hiszen az előrejelzések még nagyobb drágulást jósoltak. Ez az öngerjesztő folyamat ugyanúgy zajlik, ahogyan a covid alatt is történt, és végül a fogyasztókon csapódik le: elindul a meredek áremelkedés, hogy a cégek fedezzék az ellátási lánc és az összetevők szárnyaló költségeit. És ahogy a világjárványnál is láttuk, a covid lecsengése után még emelkedtek az árak, és csak jóval később kezdtek normalizálódni. Az iráni válság kapcsán az elemzők szerint ugyanez várható, ha holnap be is köszöntene a béke, a magas árak továbbra is velünk fognak maradni. Források: Reuters, Greenpeace, CNN, EuNews, BBC The post Így érinti a heti bevásárlást az iráni háború appeared first on Forbes.hu.